Papp Gyula - Otthonom a Szigetem - CoverByGaben

7@old_new-f9r

🎶 Köszönet barátomnak, Papp Gyulának az újabb dalszöveget!

📖 A mű elemzése

A mű egy személyes hangú, lírai jellegű vallomás a szülőföldhöz való kötődésről. A beszélő egy délkeleti kis település – Tiszasziget – világát idézi fel, amely számára nem csupán lakóhely, hanem emlékekkel, barátságokkal és életélményekkel teli közeg. A vers alapélménye az otthonosság és a gyökerekhez való ragaszkodás.

A szöveg egyik fontos sajátossága, hogy a falut nem külső szemlélőként mutatja be, hanem belülről, személyes emlékeken keresztül. A fiatalkori barátságok, a közösen átélt történetek és a hétköznapi élet apró képei – például a búzamezők vagy a falusi munkagépek – mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a település élő, lélegző közösségként jelenjen meg. A múlt és a jelen így egymásba fonódik, és a hely a beszélő identitásának szerves részévé válik.

A műben erősen jelen van a nosztalgia és az emlékezés hangulata. A régi idők alakjai – például a nagymama alakja – a hagyományok folytonosságát idézik meg. Ez a múlt felé fordulás azonban nem pusztán visszatekintés: a szöveg azt sugallja, hogy a közösség értékei a jelenben is élnek, és a jövőben is tovább öröklődhetnek.

Fontos motívum a hazatérés gondolata is. A beszélő bármerre jár a világban, végül mindig ugyanoda vágyik vissza, ahol gyökerei vannak. Ez a gondolat az emberi élet egyik alapvető tapasztalatát fejezi ki: az otthon nem pusztán egy hely, hanem egy olyan tér, ahol az ember múltja, emlékei és kapcsolatai találkoznak.

Összességében a szöveg egy szeretetteljes tisztelgés a szülőföld és a közösség előtt. A beszélő számára a kis falu – bár a térképen talán jelentéktelennek tűnik – mégis egy teljes világot jelent, amelyhez mély érzelmi szálak kötik.

Eredeti szöveg (feldolgozva):

Papp Gyula - Otthonom a Szigetem

Van egy kis falu egészen délkeleten,
Mindig is itt éltem, kedvelem, szeretem.
Mondjatok róla sztorikat, a fülem hegyezem,
A figyelmemet ígérem rátok szegezem.

Sokan nem is tudják, régi neve Ószentiván,
Nem leled a térképen, túl van az óperencián.
Meglehet, messze van innen minden óceán,
Na de nem is gondolkodtak el ezen, ó hajdanán.

Örök barátságaim ezen a helyen köttettek,
Fiatalkori sztorinkról csoda, hogy könyv nem köttetett.
Voltak, s lesznek is öröm, és bánatkönnyek,
A kérdés viszont csak egy: "Most akkor töltsek?"

Ne érts félre mikor azt mondom, köszöntelek a Szigeten,
Igen jól hallod, ez folyik most a beateken.
Megragad a szemem szép búzaszemeken,
Akár csak a jó embereken,
… itt Tiszaszigeten.

Meglehet, sokan beszélnek, beszélünk még „ő”-vel,
Mások is ki tűnnek, egyesek szeplővel.
Én még láttam mamámat járni fejkedővel,
Legyünk magunkra büszkék, járjunk emelt fővel.

Örök barátságaim ezen a helyen köttettek,
Fiatalkori sztorinkról csoda, hogy könyv nem köttetett.
Voltak, s lesznek is öröm, és bánatkönnyek,
A kérdés viszont csak egy: "Most akkor töltsek?"

Bárhova is utaztam, mindig haza vágytam,
Követtem el hibákat, beláttam s megbántam.
A csendes kis utcákon, volt hogy hangosan jártam,
Volt, mikor azt kívántam, bárcsak lenne szárnyam.

Van, hogy a szavakba bele da-da-da dadogok,
Tekints körbe, erre sűrün járnak traktorok.
Itt nincs mitől tartanod, jó fejek a lakosok,
Bár olykor, feldúlnak bennük a hormonok.

2026. március 27.

#foryou #vers #music #feldolgozás #ai #song #költészet #költemény #song #cover #1848 #feeling #eszme #irodalom #coverbygaben #love #memories #heart #hide #lovemusic #home #island #pappgyula #otthon #sziget #tiszasziget